Bevezető
A távközlés feladata, hogy egy
hírcsomagot - információt - eljuttasson A felhasználótól
B-ig. Alapvetően kétféle módszert különböztetünk meg. A
vezetékes és a vezeték nélküli információátvitelt. A
dolgozatban az előbbiről esik szó. Az információt meg kell
feleltetni valamilyen elektromos fizikai mennyiségnek. Ez a
fizikai mennyiség lesz a híranyag hordozója. Kétféle
megfeleltetés létezik: az első szerint a híranyagot
(például a beszédet) analógián - hasonlóságon - alapuló
módszerrel írhatjuk le. Ebben az esetben például az
elektromos jel amplitúdója hordozza az információt: a beszéd
hangosságát. A másik eljárás pedig ebből az analóg jelből
kiindulva jut el egy binárisan kódolt jelfolyamig. A
távbeszélő- és átviteltechnika fejlődése jelen pillanatban
ott tart, hogy a régi teljesen analóg berendezéseket
digitálisra cserélik. A jövő pedig már a digitális
végberendezéseké. Ilyen a digitális telefon és fax. Mivel
viszont az analóg gerin chálózat szinte az egész országot
átfogja, ezért a kapcsolóközpontok az előfizetőkkel analóg
módon tartják a kapcsolatot. A számítástechnika
fejlődésével a távközlés egyik fő funkciója a
számítógépek összekötése, a digitális információcsere
lehetővé tétele lett. A multimédia megköveteli a gyors és
megbízható információcserét, amely a fizikai közeg
számára ugyan olya n bitsorozatokat jelent, függetlenül a
hír formájától azaz a végfelhasználás természetétől. A
számítógépek tehát digitális jelek feldolgozására
képesek, viszont ha a felhasználónak nincs pénze vagy
lehetősége a digitális gerinchálózatra csatlakozni, akko r
csak az analóg marad. A manapság igen divatos, munkához és
szórakozáshoz is igénybevehető INTERNET elérése is
megoldott analóg vonalon. Hogyan lehetséges mégis ez? Hogyan
lehetséges illeszteni a számítógép digitális jelfolyamát
analóg távbeszélő vonalh oz? Erre a modemek nyújtanak
lehetőséget.
A modem
A modem alapvető feladata a digitális
számítógép jelek analóg vonalhoz illesztése. Ezt - a
nevében is benne van - modulációkkal végzi el. A mai modemek
ezt fázis és/vagy amplitudómodulációval oldják meg. A
kettő kombinációja igen nagy sebességű jelátvitelt tesz
lehetővé. A vételi oldalon a hasonló modem az analóg jelet
demodulálja, és digitálisan feldolgozhatóvá alakítja. A
kapcsolat mai szakkifejezéssel élve áramkörmódú, a
számítógépek " észre sem veszik " a fizikai
modemet, a kibocsátott jelf olyam a túloldalon ugyanúgy
jelenik meg. A két számítógépnek - még ha különbözőek
is - azonos sebességgel kell dolgoznia. Ezt a sebességet ma
már nem számítógépek szabják meg, hanem az átviteli út
jellemzői, maga a fizikai közeg. A szabványos telefonvonal 300
Hz-től 3400 Hz-ig terjedő s ávszélességgel bír. Ezeknek a
vonalaknak az átviteli sebessége meg sem közelítheti a 64
kbit/s-os digitális vonalak által nyújtott sebességet.
Mégis, trükközéssel (kódolásokkal, tömörítésekkel)
egészen kellemes átvitel is elérhető. A modemek átviteli
sebessége manapság már eléri az 28800 bit/s-ot. A legújabb
kísérletek alapján pedig már épülnek 57600 bit/s-os modemek
is. Ez az átviteli sebesség tömörítések használata mellett
pedig már sokkal több mint amennyit megvalósíthat ónak
feltételeztek a legelső példányok gyártásakor. Azok még
150 -300 bit/s -osak voltak. Az elért sebesség a
számítógépek összekötésén kívül lehetőséget teremtett
más, ugyancsak telefonvonalra kapcsolódó eszköz
szimulálására is. A facsimile híranyagok vételére és
adására is lehetőséget nyújtottak a megjelenő FAX-MODEM
készülékek. Az üzemmódok közötti váltást annak a
szoftvernek kell végeznie, amelyik képes feldolgozni a
facsimile objektumot. Ez utóbbit általában valamilyen ismert
képformátumba konvertálással oldották meg. Ilyen elterjedt
formátum a TIFF és a PCX is, de ez már szoftv erfüggő.
Sötétebb programok képesek arra, hogy csak saját
formátumukban tárolják az adatokat. A számítógéphez
csatlakoztatott nyomtató (ha elég gyors hozzá) képes fogadni
az objektumot a vétel pillanatában, a programok
segítségével. Ezek és ezekhez hasonló programok képezik a
szakdolgozat témáját. Összesített névvel nevezhetjük őket
kommunikációs szoftvereknek.
Mire használható a modem
A modemek talán legismertebb
felhasználása két számítógép összekötése. Ezek a
számítógépek lehetnek egymással mellé- illetve alárendelt
viszonyban is. Mellérendelt viszonyról beszélhetünk, ha
például kollegánkat, barátunkat hívjuk, és az ő gépe v
álaszol a hívásunkra. Megvalósíthatunk filetranszfert
(programmásolást), beszélgethetünk vele (chat), illetve ha
például munkahelyi gépünket hívtuk, akkor vezérelhetjük is
speciális programmal. Ilyen a Norton PC Anywhere. Alárendelt
viszony az, ha valaki egy szolgáltatót hív. A szolgáltató
biztosíthat például INTERNET csatlakozást, vagy csak
egyszerűen információ forrást jelent. Ilyen információ
forrásnak nevezhetjük a BBS (Buletin Board System)
rendszereket, amel yek széles körben ismertek. Ezekről file
tölthető le, levelezés folytatható segítségükkel. Minden
BBS-nek megvan a maga felhasználói köre és - általában -
célja is. Egyes BBS állomásokról az országos levelezési
háló, a FIDONET is elérhető. FAX kapcsolat létesülésénél
nem elég a FAXMODEM, az objektumot kezelni is tudni kell. Ezt
általában nem a szó szoros értelmében vett kommunikációs
programok végzik, hanem fax kezelők. Ilyen például a BitFax.
Más kommunikációs programok viszont ké pesek mindkettőre, de
ezek száma kevesebb, és az áruk is magasabb. Ha netán ilyen
programot akarunk venni előtte feltétlenül meg kell
vizsgálni, hogy képes-e G3 (hármas besorolású) fax
vételére és adására, mert bár a modemek általában G3
típusúak, de a s zoftverek nagy része csak G1-et vagy G2-t
ismer. Így lehet, hogy rosszabbul járunk mint két
különböző - a maga területén - profi program
megvásárlásával. Itt jegyzem meg, hogy különbséget kell
tennünk külső és belső modem között. A belsőt valamely
slotba dugva a számítógép házába tesszük, míg a külső a
soros vonalon tartja a kapcsolatot. A belső modem előnye, hogy
nem igényel külön tápfeszültséget, azt megkapja a
számítógép tápegységétől.
Alapfogalmak
Ahhoz, hogy akár egy kommunikációs
programmal is megismerkedjünk, tisztázni kell néhány
alapfogalmat. Kezdjük a számítógép kommunikációs
felületének megismerésével. A IBM AT kompatibilis személyi
számítógépekben a külső eszközökkel való
kapcsolatfenntartás az RS-232 szabványú interfészen
történik. Ezt használják a külső modemek is, ezért
sebességük maximálisan 115200 lehetne, ha ez a sebesség
megvalósítható lenne. (Egyébként bizonyos gyártók hirdetik
úgy modemeiket, hogy 103000 - 115000 Baud, de ez
tömörítéssel, kódolással stb. érhető csak el.) A belső
modemek saját címdekóderrel rendelkeznek. A modemkártyán
kell beállítani rövidzárak (jumperek) segítségével a
báziscímet és a megszakítást. Ezek hardveres konfigurálása
után el kell végezni a szoftver beállítást is. Meg kell
adnunk mind a perifériacímet mind a megszakítás számát. A
kommunkáció alapfeltétele a vezérlő felprogramozása. Ezt a
kommunikációs szoftver végzi el helyettünk. Nekünk csak az
összeköttetésre vonatkozó paramétereket kell megadnunk. Az
erre vontakózó alapbeállítások a következők:
- Az adatbitek száma megmutatja, hogy egy adatcsomag 8 vagy 7
bitből áll-e.
- Paritásbit lehet a maradék egy bit ha az adatbitek száma 7.
Ebből több fajta létezik. Értéke párosra, páratlanra
egészítheti ki az adatbitek között lévő egyesek számát.
Létezik mark és space típusú paritásbit is, de ezeket nem
használják a gyak orlatban.
- A kommunikációs sebesség igazából nem a fizikai
Bit/Másodpercet jelenti, tehát a sok helyen hibásan szereplő
Baudra utal. A Baud a hasznos - információt hordozó -
bitáradat átjutási sebessége, ami nem tartalmaz paritást,
vezérlést. A legtöbb ko mmunikációs szoftvernél ez a modem
és a számítógép közötti maximális sebességet jelenti.
Értéke lehet 300-tól egészen 230400-ig. A valóságos
sebességnek ez csak a maximuma, ha a modem kisebb sebességű, a
fizikai bit/sec nem lehet ennyi, habár a tömörítés miatt ez
úgy tűnhet mégis több. Legtöbbször egy-két nagyságrenddel
nagyobb értéket helyes beállítanunk mint a modem átviteli
sebessége. Ajánlást erre nézve találhatunk a gyári
kézikönyvekben.
- A stopbitek száma számunkra lényegtelen, az asszinkron
adatátvitelre vonatkozó beállítás. Értékét hasonlóan a
paritás és adatbitek számához a host írja elő. Általában
érdemes egy stopbitet beállítani BBS állomások hívásakor.
A nagygépes rendsze rek (pl Compuserve) a páros-7 bit-1bit
kombinációt használják.
- A folyamatvezérlés (Flowcontroll) több mindent is jelent a
kapcsolat típusnának beállításakor. Az első, az általában
minden szoftverben előforduló XOFF/XON a kézfogásos
(handshaking) protokoll használatát kapcsolja be és ki ASCII
és terminál fu nkciók végrehajtása közben. Lassúsága
ellenére, rendszerint bekapcsolva érdemes tartani. A RTS/CTS a
hardveres handshaking ki és bekapcsolása. Igen nagy sebességű
adatáramlást vezérel, ezért nagysebességű modemek, és ún.
nullmodemek (két gép közötti soro s kábel) között
alkalmazzák. Amennyiben a modem hardvere képes erre, be kell
kapcsolnunk. A DSR/DTR hasonlóan az RTS/CTS-hez hardveres
handshaking. Csaknem kizárólag nullmodem kábelhez
használják. Általában a két handshaking közül csak egyik
alkalmazható.
Üzemmódok
A modemek üzemmódja kétféle lehet. Az
egyik a felépült kapcsolatban való részvétel, a másik pedig
a parancs üzemmód. Ez utóbbi szolgál arra, hogy
konfiguráljuk a létesítendő kapcsolatot, vagy megkezdjük a
felépítését. Ezeket modem parancsok kiadá sával tehetjük
meg. A modem parancsok nagyrészt szabványosítottak, de sok
olyan berendezés létezik, melynek a parancskészlete igen
változatos. A szabvány - ha lehet így nevezni - a Hayes nyelv.
A legpontosabban definiált része, hogy minden parancs az AT
kódokkal kezdődik, ami az angol Attention szó rövidítése.
Ez után gépelhetjük be a teljes sort. A legfontosabb Hayes
parancsokat - amelyek talán minden modemnél ugyanazok -
részletesebben is ismertetem.
Hayes parancsok
ATA A modemet vonalra kapcsolja. Felveszi a hívást.
ATDxx Tárcsázást kezd. xx számot tárcsázza.
ATDxx w w új tárcsahangra vár. Mellékről híváskor jó.
ATP és ATT Pulse vagy Tone tárcsázást állít be. Ha nem
tudjuk a központ típusát, érdemesebb Pulse-ra állítani.
ATDxx ; A pontosvessző segítségével a tárcsázás után a
modem visszatér parancs üzemmódban.
ATEx Meghatározza, hogy a modem visszaküldi-e a begépelt
karaktereket parancs üzemmódban.
ATHn Leteszi a " kézibeszélőt ". A vonal bontása.
ATF4 Faxmodem esetén fax-modem módot váltja át.
ATLn A beépített hangszóró hangerejét állítja be.
ATMn A hangszórót kapcsolja ki és be.
ATO Ha a modem vonalban van, de mi parancsmódban operáltunk
vele, ezzel a paranccsal térhetünk vissza a felépült
kapcsolathoz.
+++ Az úgynevezett escape szekvencia. Segítségével
felfüggeszthetjük a kapcsolatot és parancs módba léphetünk.
Csak on-line módban működik.
ATSr A modem regisztereihez férhetünk hozzá.
ATXn Tárcsahang és vívő érzékelést kapcsolatunk ki és be.
Alaphelyzetben mindkettő működik.
ATVn A modem szöveget vagy kódot küld vissza. Csak intelligens
program tudja kezelni a kódokat.
ATZn Reset parancs, a regiszterek értékét átírja az
elmentett értékekre.
Az inicializáló string
A kommunikációs programba való belépéskor amit elsőnek
látunk az egy nagyon hosszú AT parancs. Ez az inicializáló AT
parancssorozat. Beállítja a modem és a kapcsolatfelvétel
paramétereit. (Például a hangszórót, a szinkron és
asszinkron mód paramé tereit.) Az inicializáció
természetesen majdnem minden modemnél más és más.
Protokollok
A protokollok a kapcsolattartás formái,
előírásai. Nagyon sok féle létezik, és egyre újabbak
jelennek meg. Néhányról említést teszek, de a
legelterjedtebbet részletesen is ismertetem:
XMODEM és YMODEM (batch)
Az XMODEM az egyik legrégebben használt
protokoll, amely Ward Christiansen féle file transzfer etikettre
alapozva készült 1977-ben. Sok helyen csak egyszerűen
MODEM-nek, vagy MODEM2-nek is hívják, de sok más nevet is
kapott az idők során. Rövid működése a következő: 128
bájtos blokkokat küld az adó, amiket a vevő egyenként
nyugtáz. Hibaészlelő eljárásból kettőféle ismertebb: a
checksum, és a CRC, bár ez utóbbi már szinte külön
protokollnak számít. A két bájtos CRC mind az egy bites mind
a dupla bithibákat képes kiszűrni. 17 bites hibacsoport
(burst) nem képes átjutni, míg a checksum módszernél 9
bitnél nagyobb burst észrevétel nélkül ékelődik be. XMODEM
1k az 1982-ben bemutatott változat, 1024 bájtos blokkokkal
dolgozik. Előnye, hogy a Time Sharing (időosztásban dolgozó)
rendszereknél sokkal kevésbé foglalja az erőforrásokat. A
nagyobb blokkok miatt nem olyan sűrűn kell más alkalmazásokna
k háttérbe szorulnia. A protoklnál előfordul, hogy 1024 és
128 bájtos blokkok keverednek. Az ilyen működést elvileg
minden kommunikációs szoftverbe épített protokollnak kezelnie
kell. Az 1024 bájtos blokkok használhatók kötegelt
filetranszfernél, vagy szimpla file átvitelénél. A file
mérete növelhető átvitel közben 1024 bájt egész számú
többszörösével. CRC-16 használata esetén vizsgálható a
telefonvonal adatintegritása is. Ha a program igénybe veszi a
CRC-16 lehetőséget, meg kell bontania az átvitelt, és egy
informatív diagnosztikai üzenetet kell küldenie. Semmilyen
körülmények között sem szabad az adónak használnia a
CRC-16-ot, kivéve, ha a vevő ezt kívánja.
A 0. blokk tartalma (filenév blokk)
- Csak a file neve szükséges az
átvitelhez.
- A könnyű felismerhetőség miatt az összes használaton
kívüli bájt értéke nulla beállítású.
- A file neve ún. null-terminated string formátumú legyen,
amelyet a programozási nyelvek is támogatnak (C, Pascal, ASM).
Nem tartalmazhat szóközt, és a könyvtári út csak abban az
esetben foglalható bele, ha a küldő a YAM f opcióját is
kiválaszto tta. Az elérési út és a file neve nem
tartalmazhat szóközt, és speciális karaktert. A megszokott
MSDOS "\" (Backslahs) sem alkalmazható, ki kell
cserélni "/" jelre. Két különböző operációs
rendszer közötti filecsere esetén a file neve mindkét
rendszer ál tal elfogadható állapotba kell hogy kerüljön.
- A file méretére vonatkozó adatok átvitele opcionális,
YMODEM esetén gyakran alkalmazott. A hossz egy decimális
füzérben van tartva, amely az adatbájtok számát mutatja meg.
Nem tartalmaz semmiféle CPMEOF vagy hasonló karaktert, ami az
utolsó blo kk vágásához használatos.
- Ha a file mérete változik átvitel közben, a méret
minimumát kell megadnunk, különben az átvitel nem valósul
meg.
- A vevő megadott mennyiségű karaktert tárol, hogy az adó
általi rövidítés esetén feltöltse az utolsó blokkot. Sok
program nem tartalmazza.
- A file módosításának dátuma is átvihető, opcionálisan.
Ekkor a dátumot egy szóköz választja el a file méretétől.
A dátum Univerzális Kordinációs Idő (GMT) amely 1970 Január
1-től számított másodpercek oktális formátuma. Erre azért
van szükség, hogy a különböző időzónáknál ne jelentsen
más-más időpontot. Ritkán használatos.
Vannak olyan kikötések is, amelyek kötelező előírásoknak
számítanak. - File mód elküldése oktális füzérben. Ettől
függ, hogy bármiféle konverziót hajtunk-e végre az
állományon. Ha az nem Unix rendszerből érkezik, a file mód
nulla értéket vesz fel.
- Az állomány gyári száma (serial number). Oktálisan tárolt
szám. Ha nincs szükség rá, nullára kell állítani
értékét.
- Speciális fejlécek régebbi YMODEM protokoll számára. A
dokumentációk nem szólnak ezekről.
Az itt felsorolt - akár opcionális - ajánlások a teljes
XMODEM (YMODEM) kompatibilitás érdekében betartandók. Az
összes kihasználatlan hely nulla értékre állítható, a
felfelé kompatibilitás javára.
A további blokkok - a tényleges átvitel
Ha a filenév blokk CRC-vel, vagy más
hibával érkezik, a vevő újbóli átvitelt kér. A blokk
érkezése után a vételi oldal kísérletet tesz a file
létrehozására. Amennyiben sikerrel jár, ACK karakterekkel
nyugtázza. A CAN füzér segítségével bontja az átvitelt ha
a file írási kísérlete sikertelen.
A vevő kezdeményezi a file egyéb adatainak átvitelét az
XMODEM/CRC előírásainak megfelelően. Ha ez is megtörtént,
indul az adatátvitel. Az STX karakterek jelzik az 1024 bájtos
blokk érkezését. SOH karakterek akkor érkeznek, ha a blokk
csak 128 bájtos. A CPMEOF (^Z) a rövidített blokkot jelzi. Ez
mindig az utolsóban fordul elő. EOT az átvitel bontása, a
filetranszfer befejezése. E zt is nyugtáznia kell a vevőnek.
HS/LINK
Az HS-LINK a legújabb fejlesztésű
protokollok közé tartozik. Megemlítését azért tartom
fontosnak, mert szolgáltatásai felülmúlják az összes eddigi
protokollét. Képes kötegelt filetranszferre mindkét irányban
egyszerre. Az átvitel alatt pedig lehe tőségünk nyílik a
másik oldallal beszélgetni (chat). A HS/LINK kiterjesztett
hibadetektáló és javító algoritmusokat alkalmaz.
ZMODEM
Hasonlóan módszert használ mint az
YMODEM és az XMODEM/CRC. Igen nagy sebességű átvitelt tesz
lehetővé. Támogat filekezelést, és fejlettebb
hibajavítással/észleléssel rendelkezik. Time sharing
rendszerekkel - beleértve a csomagkapcsolású hálózato kat is
- megbízhatóan működik. Sokan használják, szinte minden
program tartalmazza.
SEALink
Igen elterjedt protokoll ez is. 10-25%-val
gyorsabb mint az XMODEM és könnyű a kezelése. Képes
állományokat kötegelni, és azok összes adatát átvinni. Nem
jön ki túl jól viszont a multitaskos rendszerekkel.
MODEM7
A MODEM7 ugyancsak egy kötegelt
filetranszfert megvalósító protokoll. A filenév karaktereit a
vevő " visszhangozza ". Sokan összetévesztik az
XMODEM-vel, főleg azért mert nagyon hasonló metódust
használ. A MODEM7 a CP/M rendszerekben használatos.
KERMIT
A KERMIT protokollt azért alakították
ki, hogy különböző rendszerek is együtt tudjanak működni
egymással. Ennek megfelelően igen nagy bonyolultságú.
Segítségével elérhetjük a nagygépes rendszereket is.
Néhány kommunikációs szoftver
A TERM95
A TERM95 az a program amely talán a
legegyszerűbb az összes közül. Igen széles körben
elterjedt, főleg azért, mert a Norton Commander shellprogram
legújabb 5.0-s verzióját sokan megvásárolták a TERM95-vel
együtt. A program külön file-ban helyezke dik el, ezért a
Norton nélkül is indítható. A Commanderből a Commands
menüből a Terminal Emulation címszó alól érhető el. A
leírás a 3.0-s verzióról készült amit a B.M.E. Telematix
GmbH készített a Symantec Norton programozói gárda számára.
Az előző verz ióhoz hűen a szoftver TEXT képernyős és van
egérkezelés is.
Az ismertetés olyan jellegű lesz, amelyben bemutatom mindazokat
a fontos kommunikációs problémákat amelyekről eddig nem
esett szó.
A beépített szövegszerkesztő
A TERM95 beépített
szövegszerkesztőjében a kurzormozgató billentyűkkel
mozoghatunk a sorok és oszlopok között. A menü és
státuszsort - ami a képernyő jobb felső sarkában helyezkedik
el - nem kapcsolhatjuk ki, ezért vegyük figyelembe, hogy a
szöve gkijelzés egy sorral kevesebb!
A FILE menü
Legegyszerűbben az ALT-F
billentyűkombinációval érhető el. A menüpontok közül
azok, amelyek a menü lehívása is elérhetőek, külön
billentyűkombinációjuk az adott menüpont jobb oldalán
találhatóak.
A Logfile egy olyan szöveges állomány bekapcsolását és
szüneteltetését teszi lehetővé, amely jegyzi a hívásokat.
A file felülíródik, a program minden egyes kijelölésnél,
rákérdez a felülírásra. Egy résznyi terület, a megnyitás
dátumával kezdődik, majd ezt követi minden, ami a kapcsolat
alatt érkezett. A logfile-ba minden kiadott parancs belekerül.
A frissítésre - és egyáltalán az adatok lementésére - csak
akkor kerül sor, ha kikapcsoljuk a feljegyzést vagy kilépünk
a programból. Ez utóbbi két e set azonos: a kilépés végleg
megszakítja a feljegyzést, azaz hiába indítjuk el a programot
még egyszer, ismét be kell kapcsolnunk az opciót, mert azt nem
menti el. Megjegyezném még, hogy az állományba az ANSI
parancsok sértetlenül kerülnek, bele, azaz vi sszaolvasáskor
- mondjuk a DOS type parancsával - a színes ábrákat is újra
megnézhetjük.
A Script programokról még nem esett szó. Ezek olyan apró
programocskák, ami egy adott kommunikációs szoftverhez
készülnek. Segítségükkel lerövidíthető a hívás, a
belépés egy rendszerbe és sok minden más is. A TERM95
hasonlóan elődjéhez három ilye nnel rendelkezik. A két
verzió scriptjei egymással teljesen kompatibilisek. Az első
program a TESTMDM.SCX egy modem tesztelő, amely megkeresi a
berendezést a COM portok között, és megállapítja a
maximális sebességét is. Ez a sebesség bit/s-nek van jelölv
e, de igazából Baudról van szó. A CMPSRV.SCX és a GENIE.SCX
egy-egy leírófile a nagyobb rendszerek eléréséhez. Az
előbbi a CompuServe, a második pedig az európai Datex-P
hálózatba való belépést segíti. Ez utóbbihoz tartozik egy
DATEX.P állomány is, ami a hálózat belépési pontjainak
információit tartalmazza Münchentől Belfastig.
A SaveScreen segítségével lementhetjük az éppen képernyőn
lévő dolgokat egy .IMG kiterjesztésű text állományba. A
ClearScreen pedig a képernyőt törli le.
A program két legérdekesebb menüpontjához értünk. Az UPLOAD
és DOWNLOAD adatállományok fel- és letöltését jelenti.
Amennyiben a mi gépünk veszi az információt, az számunkra
DOWNLOAD-ot, míg a másik oldalnak UPLOAD-ot jelent. E két pont
a kommunik ációs programok íratlan szabványának megfelelően
elérhető a PGDOWN és PGUP gombokkal. Elsőnek a protokollt
kell megválasztanunk. A TERM95 mindkét irányban képes
kommunikálni ZMODEM, XMODEM, YMODEM, SeaLink és Kermit
protokollok használatával. Csak adásra használható ASCII és
RAW file transzfer típusú protokoll. Vételirányban ismeri a
Telesoft metódust.
Feltöltés indításakor a hostnak ZMODEM kivételével már
DOWNLOAD-ban kell állnia. Bármely protokollt is választjuk, a
TERM95 csak egy file adására ad lehetőséget. Ezt ki kell
választanunk az előugró ablakban. A kiválasztás után új
ablakot kapunk: SENDING. Legfelül a választott protokoll neve,
alatta a file neve és látható. A program kijelzi, hogy a
feltöltés mennyi ideje tart, a file milyen hosszú és abból
mekkora rész ment már át bájtokban kifejezve. Információt
kapunk az átvitel átlagos sebessé géről
karakter/másodpercben kifejezve. A protokoll, a modem és a
program hibaüzenetei, és az átvitel során végrehajtott
korrekciók száma is kiírásra kerül. Legalul a Commanderben
már megszokott folyamat-indikátor mutatja a filetranszferből
hátralévő rész t. A DOWNLOAD-nál megjelenő RECEIVING ablak
ugyanezeket az információkat tartalmazza. Mind a vétel mind az
adás megszakítható az ESC gomb egyszeri megnyomásával.
Elképzelhető, hogy a szerkesztőt csak percek múlva kapjuk
vissza, főleg ha már a megszakítás nyugtázása is nehezen
megy a rossz vonalon. DOWNLOAD esetén több unintelligens, vagy
kevésbé szabványos protokollnál is meg kell adnunk az
érkező file nevét és kiterjesztését.
Az About pont segítségével a szabad memória mennyiségéről
kapunk tájékoztatást. A DOS Gateway egy gyors shellt jelent az
operációs rendszerünkbe, ahonnan a megszokott EXIT parancs
kiadásával térhetünk vissza. Az Exit használatával pedig
végleg ki léphetünk a programból.
A Connect menü
A menü első pontja (Dial) a TERM95
telefonkönyvét jeleníti meg a képernyőn. A program a
könyvtárat a TERM95.DIR nevű állományban tárolja. Ebben az
előugró ablakban a bejegyzések között a fel és le gombokkal
lépkedhetünk. Egy bejegyzés egy névből és egy számból
áll. Kijelzésre kerül az a sebesség és adatbit, paritás,
stopbit érték is, ami akkor volt beállítva, amikor a
bejegyzést elkészítettük. Ezek megváltoztatására nincs
lehetőség. Ha változtatni akarunk törölni kell és
újraírni a bejegyzést. E zeket az alsó menüsor
felhasználásával tehetjük meg. Itt található a az Append
amely új bejegyzést ad a meglévőkhöz. Delete a törlést
Edit pedig az átírást hajtja végre. Cancel használatával a
szerkesztőhöz térhetünk vissza. Akár átírni akár
hozzáfűzni a karunk ugyanazt a menüt kapjuk, csak persze
utóbbi esetben kitöltetlenül.
Ebben az ablakban először a nevet kell megadnunk, amit a
telefonszám beírása követ. Meg kell jelölnünk az írott
szöveges adatátvitel, azaz az engedélyezett karakterek
nyomtatásának vezérléséhez szükséges ún.
terminálemulációt is. Ezek közül legin kább az ANSI
használatos ami az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal
által elfogadott rendszer. A TTY a hagyományos telexüzenetek a
TeleTyping nemzetközi szabványa, a HEX a hexadecimális
ábrázolás konvenciója, a VT100 pedig a nagygépes
terminálhálózatok egyik legkorszerűbb kommunikációs
kódtáblája. Választható még VOICE, PRESTEL, PRESTEL-B és
TELETEL terminálemuláció is. A VOICE egy érdekes megoldás.
Segítségével - ha az ellenálomás felveszi - akkor a modemhez
csatlakoztatott telefon segítségével beszé lhetünk vele.
Meg kell választanunk a protokollt is. Erről már esett szó
korábban. A kapcsolat létrejötte után - ha akarjuk - a
program lefuttat egy scriptet. Ebben az esetben a script nevét
kell megadnunk. Az Echo bekapcsolására Full Duplex üzemmódban
lesz sz ükségünk. Itt kell kiválasztanunk a kommunikáció
vezérlőjét is. Erről még lesz szó később. Ha mindent
beállítottunk, a bejegyzés bekerülhet a telefonkönyvbe. A
program ezt mindig automatikusan menti.
A Dial parancs indítja a tárcsázást. A Manual segítségével
pedig mi adhatjuk meg a számot közvetlenül, és ekkor a
kommunikáció az éppen aktuális beállítások alapján fog
létrejönni. A tárcsázáskor egy ablak jelenik meg, amelyben
legfelül a tárcsáz andó szám és megnevezése látható. Az
Attempt a próbálkozások száma. Zárójelben az szerepel, hogy
hányszor próbálkozik. Time az az idő amíg az éppen
aktuális cselekvés tart. A Last Message az üzeneteket
tartalmazza.
Hívás felépítése a következő:
- Tárcsáz a megadott tárcsázóstring használatával.
- Vár a vivőre 60 másodpercig.
- Ha a vonal foglalt 4 másodperc múlva lerakja.
- Ha a kapcsolat létrejött tájékoztat a sebességről, és
szerkesztőbe lép.
- Ha foglalt volt, nem vették fel, vagy nem jött vívő, 10
másodpercig vár.
- A várás után újra próbálkozik.
- Ezt az Attemptnél lévő zárójeles számig folytatja.
A folyamat ESC billentyűvel szakítható meg. Ha megnyomjuk a
Retry feliratú gombot, az aktuális műveletet félbeszakítjuk,
és a tárcsázást előröl kezdjük, anélkül, hogy az attempt
számlálója ugrana egyet.
A Redial menüpont segítségével bármikor visszahívhatjuk a
legutoljára hívott számot. Ekkor ugyanazt az ablakot kapjuk,
amiről az ellőbb írtam.
A Hangup azonos a szerkesztőben kiadott ATH0 paranccsal, azaz
bontja a kapcsolatot, leteszi a " kézibeszélőt ". A
Break pedig arra való, hogy megszakítás-jelet küldjünk az
ellenállomás felé. Ebben a menüben a második legfontosabb
parancs az Autoa nswer. Ha ez ki van kapcsolva, akkor a modem nem
fogadja a bejövő hívásokat, bár a terminál képernyőn
megjelenik a RING üzenet. A menüpontra klikkelve
bekapcsolhatjuk az automatikus hívásfelvételt. Kikapcsolni
viszont már csak manuálisan lehet a szerkesz tőből kiadott
ATS0=0 paranccsal. A modemet bármikor újra inicializálhatjuk a
menü utolsó sorában lévő Initialize segítségével.
Settings menü
A menüben a kapcsolatra vonatkozó
paraméterek állíthatóak be. Az adatkapcsolat vezérlése a
Driver pont alatt található.
A Standard vezérlés a normál RS-232 használatát teszi
lehetővé. RTS/CTS és XON/XOFF folyamatvezérléssel elérhető
maximális sebesség 115200 Baud.
A Fast metódus már csak RTS/CTS vezérléssel rendelkezhet
115200 Baud mellett, de a dokumentáció szerint az 16550 UART
összes adottságát kihasználja.
Meghajtónak minősülhet a BIOS is, de nincs lehetőség
folyamatvezérlésre és maximálisan 9600 Bit/s adatátviteli
sebesség érhető el. Amennyiben rendelkezük olyan rezidens
szoftverrel, amely a 14H interruptot (soros vonal kezelése)
átveszi a BIOS-tó l, és kibővített szolgáltatásokkal
rendelkezik, válasszuk inkább az Extended BIOS használatát.
38400 Bit/s érhető el, akár hálózaton függő modemmel is.
Ez utóbbi lehetőséget még jobban kihasználja az NCSI
(Network Communications Services Interface), amely viszont csak
erre alkalmas.
A legfontosabb menüpont a Line ahol a kommunikáció
paramétereit ténylegesen beállíthatjuk. Meg kell
választanunk a COM portot (1-4), az adatátviteli sebesség
maximumát (150-115200 Baud), az adatbitek, stopbitek és
paritás funkcionálását is. Ha kü lső modemmel
rendelkezünk, és a portok címe nincs átírva, akkor a címet
és a megszakítás számát nem érdemes piszkálnunk.
Amennyiben a meghajtó -amit választottunk - megengedi,
beállíthatunk különféle folyamatvezérléseket is.
A 16550 menüpont csak Fast kommunikációnál nyer értelmet.
Persze csak akkor van értelme ezzel foglalkozni, ha a COM protok
bármelyikét 16550-es UART vezérli. Ez az IC rendelkezik egy 16
bájtos FIFO-val. Beállítható, hogy hány beérkezett bájt
adat után generáljon csak megszakítást (1,4,8,14). A FIFO
használata a TxFIFO segítségével kikapcsolható.
A MODEM menüpont a modemre vonatkozó parancsokat, a modem
üzeneteit tartalmazza. Ezekre akkor van szükség, ha a menük
által felkínált módokon akarjuk a kapcsolatot létrehozni.
" Buta " terminálprogram lévén a TERM95 csak a
szöveges modemválaszoka t tudja értelmezni. Az alaphelyzetben
lévő beállítások általában minden modemre jók, nem szabad
őket elállítani. Az első lehetőség a modem inicializációs
string megváltoztatása. Ezt a tárcsázó parancs átírása
követi. Ha nem tudjuk milyen központba vagyun k bekötve, ezt
írjuk át ATDP-re. A Dial Suffix az a jel, amellyel a Dial
parancsot zárja. Mivel ^M jelenti az ENTERT, ezért itt ennek
kell állnia. A Hangup Command a már tárgyalt escape
szekvenciával kezdődik, majd a hangup AT parancs következik.
Az auto answer stringjét is itt kell megadnunk.
Ebben az ablakban találhatóak még a modem üzenetei, amikre a
programnak van szüksége, és egy teljesen el nem varázsolt
modem mindenképpen ezeket használja, azaz ha átírjuk,
megbénítjuk a programot. Itt állíthatjuk be a hívásnál
tárgyalt próbálkoz ások számát és idejét is. A Hangup on
exit azt jelenti, hogy a terminálprogramból való kilépéskor
(nem a shellnél!) a program letegye-e a vonalat. Érdemes nem
bekapcsolni, hiszen bármikor áttérhetünk egy másik
kommunikációs programra, ha erre van szükség - akár a
kapcsolat megszakítása nélkül.
Ha a kapcsolat más sebességű mint a beállított, akkor az
Auto Baud Detect státuszától függően beállítódik a
mindkét fél számára megfelelő sebesség. A Drop DTR is egy
formája a hangupnak: másképpen szakítja meg a kapcsolatot.
(DTR alacsony szintre helyezésével.) A Send initialisation
kikapcsolásával elérhetjük, hogy a program elindításakor ne
inicializálja a modemet.
Az ebben a menüben lévő Change Dir parancs a hívatott a
DOWNLOAD, UPLOAD és a főprogram (azaz a scriptek is)
könyvtárát meghatározni. A terminál típusának
emulációját is be kell állítanunk. Ezeken kívül a
terminálra - közvetve - a szerkesztőre vo natkozó adatokat is
módosíthatjuk. Ezek közül a VGA Lines megváltoztatja a TEXT
képernyő felbontását. 25 helyett 43 sort állíthatunk be. Az
Echo pedig arra való, hogy a full duplex kommunikáció esetén
is lássuk mit írunk be. Ezt a kommunikációs program f ogja
felírni a képernyőre.
Mivel a kommunikáció számára az ENTER lenyomása csak egy CR
(kocsivissza), ezért ha új sort is akarunk kezdeni, hozzá kell
fűznünk egy LF karaktert (Line feed) is. Ez is itt állítható
be, adási és vétel irányba külön, külön.
A Macro menü és a státuszsor
A Macro menüben olyan billentyűzetről
gyorsan elérhető makrókat állíthatunk be, amelyek
megkönnyítik a modemkezelést. Írhatunk ide Bontó,
Tárcsázó, Hangerőszabályzó parancsokat is. Ha azt akarjuk,
hogy végre is hajtódjanak, rakjunk ^M jelet a sor végére.
A menüsor jobb oldalán található a státuszsor. Ebben
többféle jelzés is látható. A legelső helyen L betű
látható, ha feljegyzés (LOG) be van kapcsolva, P ha a
feljegyzés szünetel. A következő betű a meghajtó első
betűje, az ezt követő szám, pedig a beállított sebesség,
vagy a kapcsolat sebessége. Az adatbitek száma, paritás, és
stopbitre vonatkozó információ van besűrítve az
általánosított három betűs jelzésbe a következő helyen.
Végül az OnLine vagy az OffLine arra utal, hogy a kapcsolat
létre jött-e, vagy parancs üzemmódban vagyunk. Néhány
esetben, például a TestModem scriptnél a jobb felső sarok
legszélén egy forgót figyelhetünk meg. Ez jelzi, hogy a
program nem fagyott le, csak éppen dolgozik.
Összefoglalás
A TERM95 rendelkezik angol nyelvű
súgóval. Gyakran azonban a keresett pontot nem találjuk meg,
mert nem oda ugrik, vagy mert nincs is benne. Igazából a
beépített segítség használhatatlannak bizonyult. A program
egészen ritka esetekben fagy ki, vi szont az ANSI emuláció
sokkal többször akadozik.
Csak abban az esetben érdemes igénybe venni a TERM95-öt, ha
meg szeretnénk tanulni a modemek kezelését. Komoly
szolgáltatásokkal ugyanis nem rendelkezik. Egyszerű
filetranszfer megvalósításához persze elég, de a levelező
rendszerek használata ett ől sokkal többet igényel.
A TELIX
A TELIX egyike azon szoftvereknek,
amelyeket a felhasználók szívesen vásárolnak meg. Méltán
híres egyszerűségéről és használhatóságáról, bár már
sok évet megélt. A leírás a 3.20 verzióról készült.
A program DOS alól futtatható, és méretére jellemző, hogy
egy lebutított verziója ráfér egy 1.2 Mb-ós lemezre is. A
TELIX a modemeket megkülönbözteti egymástól, ezért a
MODEMCFG.EXE segítségével ki kell választanunk a
hardverünket. Szerencsére i gen sok gyártó termékei
megtalálhatóak a listán, de ha végképp nincs rajta a
modemünk, akkor próbálkozzunk olyat találni, ami hasonlít
rá (Generic). A konfigurálás során a modem memóriájának
feltöltése is megtörténik. Mivel mindent optimálisan állít
be, általában nem kell átirogatni az adatokat.
A TELIX először indítva
A TELIX a parancssorból különböző
paramétereket fogad el, amelyek befolyással vannak az
indításra, vagy a működésre. Az első ilyen paraméter az
"O", amely az On-Line-ra utal, azaz arra, hogy
kapcsolatban vagyunk egy másik féllel. Ilyenkor elmara d az
inicializálás. A "Q" segítségével csendes
üzemmódot állíthatunk be. Ekkor a program nem szólaltatja
meg a gép hangszóróját, de a vonalon érkező jelek (pl.:
ASCII 7) blokkolása nem képes ez az opció. A "B"
betű kiadásával elérhetjük, hogy a multitask ing
rendszerekben elinduló TELIX ne zagyválja össze a képernyőt
a közvetlen video port vezérlésével. Az "Snév"
segítségével egy TELIX-hez készült script állományt
futtathatunk indulás után azonnal. A "Cnév" a
TELIX.CNF konfigurációs file helyett egy más ik file
beolvasását eredményezi, míg az "Fnév" egy másik
telefonkönyvet jelöl ki.
A program bejelentkezésekor inicializálja a modemet. Ha valami
rosszul van beállítva, itt rendszerint le is fagy. Abban az
esetben, ha a programot O parancssor-paraméterrel indítottuk,
ez elmarad. Ha a konfigurálás szerencsésen alakult, akkor a
szerkesztő segítségével elkezdhetjük gépelni a parancsokat.
Mielőtt azonban bármit is csinálnánk vegyük szemre a
beállításokat. Ezt az ALT-O billentyűkombinációval
tehetjük meg. Az előugró menü a TELIX konfigurációs
panelje.
A Screen and color menü
A Screen and color pont alatt is találunk
fontosabb dolgokat, ezért érdemes belenézni. Nem csak a
színeket állítgathatjuk kedvünkre, hanem a TEXT képernyő
méretének változtatása is itt kapott helyet. 43 és 50 soros
kijelzést is választhatunk. A S creen write mode a
megjelenítő programozásnak módjait konfigurálja. CGA snow
(havazás) jelenség észlelésekor a közvetlen video elérés
mellett válasszuk a port figyelését is. Ha Windows-t, vagy
hasonló rendszert használunk, amely felügyeli a képernyőre
ír ást, a helyes döntés a BIOS rutin hívásának
beállítása. Megjegyezném, hogy ha a TELIX-et először mono
vagy monografikus megjelenítővel futtatjuk (pl.: Hercules) a
képernyőn szinte semmit sem fogunk látni, emiatt a színek
monová tétele is nehezen fog menni.
A Terminal options menü
A Terminal options az első olyan pont ami
a kommunikációhoz szűken hozzátartozik. Az első beállítás
mindjárt a modem portra (1-8), sebességre (300-115200), adat-,
paritás- és stopbitekre vonatkozik. Az Emulate before translate
table a fordítási t áblára vonatkozik. A fordítási tábla
ALT-W billentyűkombinációval érhető el. Lényege, hogy
bizonyos bejövő vagy kimenő karaktert kicserélhessünk, vagy
kivehessünk. Ehhez tudni kell az ASCII kódját. Akár minden
karaktert átállíthatunk. A táblázatot lemezr e menthetjük
.XLT kiterjesztéssel. Ha az Emulate before... be van kapcsolva
akkor a program, mielőtt lecserélné a fordítási táblában
meghatározott karaktereket, azokat átszűri az terminál
emuláción, vagy más szóval megfelelteti annak a
kódkészletnek.
A Terminal emulation pont hat emulációt kínál: TTY, ANSI-BBS,
VT102, VT52, AVATAR, ANSI. A TELIX ezekre van felkészítve.
A státuszsor (Status line) kikapcsolható, illetve a képernyő
alsó vagy legfelső sorába helyezhető át. A tartalmazza a
terminál emuláció típusát, a beállított vagy jelenlegi
átviteli sebességet, az adat-, paritás- és stopbitek
számát, a teljes, va gy félduplex üzemmód kapcsolóját
(echo be-ki), tudatja, hogy a printer és a feljegyzés
állomány be van-e kapcsolva.
A Local echo a billentyűzetről ALT-E-vel is elérhető.
Bekapcsolása félduplex üzemmódot valósít meg. Megadhatjuk,
hogy a kocsivisszához fűzzön-e soremelést (Add line
feeds...), és elhagyja e a bejövő byte legmagasabb
helyiértékű bitjét, ami esetle g paritás (Strip high...).
Beállítható, hogy a vett BACKSPACE törölje-e a
terminálképernyőn látható szöveget (Received backspace...),
és a kimenő BACKSPACE ténylegesen Del vagy önmaga legyen
(Backspace key...).
Be és kikapcsolhatóak az XON/XOFF, CTS/RTS, DSR/DTR
folyamatvezérlések. A CompuServe speciális filetranszfer
protokoll automatikus DOWNLOAD-ot indító stringjének
figyelését állíthatjuk be a Compuserve Quick... pont
használatával. A menüt ugyanez a funkció zárja, csak
ZMODEM-re értelmezve.
A General options menü
A General options menüben kikapcsolhatjuk
a figyelmeztető hangjelzéseket. Ez ugyanaz, mint a Q
parancssori paraméter. A következő két bejegyzés le- és
feltöltésre vonatkozik. A Show free... a szabad helyet mutatja
meg bájtokban a DOWNLOAD előtt, a Keep aborted downloads
segítségével a megszakadt filetranszfer esetén megtartható a
hibátlanul érkezett rész. Beállítható, hogy az ALT-H hangup
parancs kiadásakor kérjen-e a program megerősítést (Confirm
hangup).
A Use of quick dialing bar egy olyan lehetőség, amely a
telefonkönyv megjelenítése előtt rákérdez a hívandó szám
sorszámára. Ha azt nem tudjuk fejből, akkor ENTER-t nyomva a
telefonkönyvbe juthatunk.
A TELIX képes az összes fontos mozzanatról feljegyzést
készíteni. Ez nem azonos azzal, amit a TERM95-nél tárgyaltam.
A TELIX LOG file a hívásokat, filetranszfereket, scriptek
indítását jegyzi. Ezt a Usage log on... seítségével
kapcsolhatjuk be. A file neve TELIX.USE.
A Scroll back egy olyan szolgáltatás, ami megkönnyíti a több
képernyőt kitevő szövegek olvasását. Segítségével olyan
szövegrészek is visszaolvashatók, amelyek, már "
lecsúsztak " a képernyőről. A Scroll Back nem rögzíti
a képernyőtörlődés miatt e ltűnő adatokat. Terminál
módban az ALT-B kombinációval érhető el. A fel és le
gombokkal lehet görgetni a képernyőt, F-vel kereshetünk
szövegrészt, és I-vel lementhetjük az éppen látható
képernyőt. A General menüben a memóriában tárolt Scroll
Back buffer méretét állíthatjuk be. Ami erről a területről
is kicsúszik, azt nem lehet visszahozni.
Itt adhatjuk meg a valódi feljegyzés (Capture) buffer
méretét. Ha ez megtelik, a program - ha beállítottuk neki -
elmenti a megadott állományba, majd ismét tölteni kezdi a
buffert. A Capture bekapcsolása ALT-L kombinációval
lehetséges terminál üz emmódból. A file nevét nekünk kell
megadni. Ismételt ALT-L-vel az állomány lezárható, vagy
szüneteltethető.
Beállíthatjuk a számunkra megfelelő idő- és
dátumformátumot, és megadhatjuk, hogy kibővített
billentyűzettel rendelkezünk-e. Amennyiben pedig shell-t
kérünk az operációs rendszerbe, a 16650 UART buffere tovább
jegyezheti az érkező adatokat (csak egy ideig persze), és
szabadíthatunk fel memóriát az inaktív rész EMS vagy XMS
memóriába lapolásával. (Amennyiben ez utóbbira nincs
lehetőség, a memória kerülhet a lemezre is.)
A Modem and Dialing menü
A menüben a modemre és a tárcsázásra
vonatkozó üzenetek és parancsok beállítására nyílik
lehetőség. Az inicializáló, tárcsázó, megszakító
parancsot és a modem üzeneteit írhatjuk itt át. Ugyan azok a
lehetőségek, mint a TERM95 hasonló menüjében, e zért
tovább nem részletezem.
A Filenames and paths menü
Igen fontos, hogy a TELIX ismerje a saját
helyét a merevlemezen. Ha először indítjuk a programot, az
feljegyzést készít az elérési útról. Ha ezután a
programot valamilyen más könyvtárba helyezzük át,
módosítanunk kell az ebben a menüben található elérési
utakat. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a program képes a
TELIX nevezetű környezeti változóból kiolvasni útvonalát,
ha létezik ilyen. Érdemes az AUTOEXEC.BAT állományba
beleírni pl.: SET TELIX=D:\TELIX\.
Első két elérési út a le- és feltöltésre szánt
állományok könyvtárai. Harmadikként meg kell adnunk a
scriptek tárolási helyéül szolgáló könyvtárat. A LOG és
a capture file nevére is kíváncsi a program. Megadhatunk
külső szerkesztőt, amellyel péld ául leveleket írhatunk.
Megadhatjuk akár a DOS EDIT.COM programját is. Ez az ALT-A-val
érhető majd el. Be kell állítani annak az állománynak a
nevét is amelybe a képernyő mentés eredménye kerül (az
ALT-I parancs).
Az ASCII Transzfer adatai
Az ASCII file transzfer protokoll adatait
is meg kell adnunk, amennyiben használni akarjuk például
levelek feltöltésére. A Strip high bit legyen mindig
kikapcsolva, hacsaknem paritáselemes kódot használunk. A 0-s
ASCII karakter jelentse-e a trans zfer végét, vagy valami más.
Ezt érdemes így hagyni, kivéve, ha levelünk végét
speciális jelzéssel akarjuk ellátni. A 24-es karakter
viszonylag elterjedt. (CTRL-X.) Bekapcsolhatjuk a helyi
visszhangot is. Az Expand blank lines arra jó, hogy az üres
sorok helyett soronként legalább egy szóközt elküld. Sok BBS
szerkesztője az üres sort kilépésnek veszi. Elkerülhetjük
vele az ebből adódó problémákat. A Pace az a karakter, amely
érkezésére vár a program, hogy a következő sort küldhesse.
0 esetén nincs ilyen karakter, a küldés folyamatos. A Line
pacing pedig a sorok közötti várakozás ideje. Ugyan ez
karakterekre értelmezve a Character pacing. Mind vételnél mind
adásnál a CR és LF karaktereket összerendelhetjük, vagy
teljesen kivehetjük az adatfolyamból.
A Protokollok adatai
A protokollok, amelyeket a TELIX támogat:
ASCII, CIS Quick B, Kermit, MODEM7, SEALINK, TELINK, XMODEM,
1k-XMODEM, g-1k-XMODEM, YMODEM (batch), YMODEM-g, ZMODEM.
Látható, hogy sokkal több, mint amennyi a TERM95-nél volt.
Ezek nagy része ugyan haso nló, de a választék mellé még
négy külső protokollt is beépíthetünk.
A File xRef... segítségével beállíthatjuk a
filetranszfer-hez kellő lemez buffer méretét. Pihentethetjük
az XMODEM kapcsolatot, mert a Time Sharing rendszerek bizony
összeakadnak a szigorú időzítésű XMODEM-vel.
Alapértelmezésben ki van kapcsolva. Az érkező file nevét
megjósoltathatjuk a programmal, mivel az elvileg átvitelre
kerül a 0 blokkban, de a protokollok bábeli zűrzavarában
ennek a blokknak felépítését sokféleképpen értelmezik. Az
Only if sure beállítás az általában megfelelő. Megadhatjuk
a ZMODEM küldésénél és vételénél előforduló hibák
eseténi újraindulás engedélyezését, és a nagyobb
hibajavítási eséllyel induló 32 bites CRC-t.
A külső protokoll beillesztésére példát írok: HS-LINK
protokoll. Elsőnek a hívóbillentyűt kell megadni, majd ezt
követi a protokoll listaneve. Ez legyen H és HS-Link. A megírt
illesztő batch vagy script állományok neveit is be kell
gépelnünk. Egy ik a fel, másika a letöltéshez kell hogy
funkcionáljon. Nálam ugyanaz a kettő: HSLINKB. Batch vagy
Script file. Az enyém DOS Batch állomány. DL név, azaz
DOWNLOAD-nál megkérdezze-e az érkező file nevét a
felhasználótól. HS-LINK-nél nem. Van-e olyan kódst ring
aminek az érkezésekor a protokoll automatikus indítását
eredményezi? Ehhez jobban kell ismernünk a protokollt,
részletesen el kell olvasni a hozzá csatolt dokumentációkat.
Kermit protokoll
A Kermit protokoll igazításához kínál
lehetőséget e menüpont. Mivel a Kermit transzfert szinte
egyáltalán nem használják kis gépes rendszerekben, ezzel
sokat nem kell foglalkoznunk. Az eljárás igen bonyolult, a
beállítások módosításához a protokollt részletesen
kellene tanulmányoznunk.
A kommunikációs portok beállítása
Ha nem stimmel a portok beállítása,
akkor itt átírhatjuk a megszakításvektorát, és a
báziscímét. Külső modemek esetén van erre nagy szükség.
Ha minden módosítást elvégeztünk, és saját arculatunkra
állítottuk a programot, akkor elmenthetjük a beállításokat
és elkezdhetjük a TELIX használatának tárgyalását.
A TELIX használata
Az ALT-Z billentyűkombinációval
lekérhetjük a program egyetlen súgó képernyőjét. Ezen a
parancsok billentyűkombinációi, és egy kiterjesztett állapot
információ látható. Leolvasható, hogy a TELIX telefonkönyve
az ALT-D leütésével érhető el. Amennyiben az ellőbb
beállítottuk a gyorshívó sort, most az fog megjelenni. A
beállított címeknél ugyan azokat az információkat kell
megadnunk mint a TERM95-nél, és a tárcsázá s menete is
ugyanaz lesz. Ha a kapcsolat létrejött, a TELIX tudatja velünk
annak sebességét és esetleg a típusát is. Újdonság, hogy
beállított adatok megtekinthetőek anélkül, hogy
megpróbálnánk átírni. A program ugyanakkor külön kérés
nélkül is feljegyzi a hívások számát, és az utolsó
sikeres hívás időpontját.
Upload és Download a TELIX-ben
Az UPLOAD és DOWNLOAD az ALT-S és ALT-R
kombinációkkal, vagy egyszerűbben a PageUp és PageDown
gombokkal érhető el. Meg kell választanunk az adatátviteli
protokollt. Ki kell jelölnünk az adásra szánt állományokat.
Az egyfile-os protokollokkal is több állomány küldhető át,
mivel a TELIX ilyen esetben többször adja ki a parancsot. (Pl.:
YMODEM batch) A megjelenő ablakban tájékoztatást kapunk az
hibákról, az átlagos átviteli sebességről, sőt a program
jóslásokba is bocsátkozik az átvitel idejét il letően.
Vétel esetén, ha jóslásos alapon megy a filenév átvitel,
akkor alkalmunk nyílik elutasítani a jósolt nevet, és
sajátot adni az érkező állománynak. A ZMODEM és a CIS B, ha
úgy állítottuk be, automatikusan hajtódik végre.
Nem esett szó még az ALT - = -vel elérhető Doorway módról,
ahol a ténylegesen beütött billentyű scan kódját kapja a
modem. A CHAT mód pedig (ALT-Y), egy másik társunkkal való
osztott képernyős fél-duplex beszélgető üzemmódba való
kapcsolást eredm ényezi. CTRL-END segítségével küldhetünk
megszakítás jelet az ellenállomásnak.
Utolsó utáni simítások
Amennyiben a kommunikációval gondunk
lenne az ALT-P által felkínált menüben még végezhetünk
módosításokat. Ezek nem lesznek lementve, csak ideiglenes
beállítások. Gyors átkapcsolási lehetőség nyílik a
paritásbites CompuServe és a BBS-es paritás n élküli mód
között. Módosítható a sebesség, a kommunikációs port
száma, és bites beállítása.
Hogy könnyebbé tegyük a kapcsolatfelvételt és a
kommunikációt, szinte bármely billentyűre írhatunk makrót
az ALT-K felhasználásával. Mivel a program nem használja
például a funkció billentyűket, gyors parancsokat
rendelhetünk hozzájuk. Persze a Terminál emuláció csavar
egyet a dolgon, de szerencsére a normál scan kódokat is
alkalmazhatjuk. A makrók elmenthetőek, de a legutolsó
beállítások mindig aktívak maradnak.
DOS funkciók hívása akár a kapcsolat ideje alatt is
megengedett, bár veszélyes. Ugorhatunk DOS shellbe,
lekérdezhetjük egy könyvtár tartalmát, ezzel együtt
kiszámolva, hogy ZMODEM alkalmazásával mennyi ideig tartana az
átvitel. Törölhetünk le áll ományt, sima DOS parancsot
hajthatunk végre, és futtathatjuk a beállított editort is.
Összefoglalás: TELIX
A TELIX ugyan nem tartozik azok közé a
programok közé, amelyek szépségükkel, interaktivitásukkal
akarják meghódítani a felhasználó szívét, de mindenképpen
felhasználóbarátabb környezetet képes teremteni. A szoftver
elkészítői céljukként tűzték ki , hogy a program könnyen
kezelhető legyen, de ez az előny - ha lehet - ne menjen a
sebesség rovására.
A program gyakran akad le, de a vonalat akkor sem veszíti el,
és egy melegindítás után a munkánkat folytathatjuk, ha
máshogy nem, akkor a TERM95 segítségével. Az is igaz, hogy a
nagyon kis programokkal nehezen barátkozik transzfer során, de
a vég szó talán mégis lehet az, hogy a program
megvásárlása időben, pénzben, és főleg idegiekben
megtérülő beruházás.
Utószó
A kommunikációs programokról könyveket
írnak. E könyvek sem tartalmazzák az összes információt ami
az adott szoftverre jellemző. Kis hazánkban pedig ezek a
könyvek nem jelennek meg magyar fordításban, csak igazán
elvétve. Amiről pedig van irodalo m, csak az válik meg is
vásárolhatóvá a többség számára. Sok olyan program
jelenik meg, amely nem sokkal születése után elveszik a
feneketlen süllyesztőben. Ezért igyekeztem volna programok
széles skáláját felvonultatni, de e dolgozat keretei csak azt
te tték lehetővé, hogy általános tájékoztatást
nyújthassak azokról a beállításokról, amelyek minden
programban hasonlóak, és amelyektől több nem is kell, hogy
használható legyen a szoftver amit kezünkbe veszünk.